A vagyonőrök által üzemeltethető kamera rendszerekre az adatvédelmi alapelvek betartása mellett a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amely törvényi felhatalmazást is biztosít egyes adatkezelések folytatására a vagyonvédelmi cégeknek. 

Az elmúlt években az adatvédelmi biztos irodájához érkezett beadványokban, illetve telefonon sokan panaszolták, hogy a lakó- és munkahelyeken, a kereskedelmi és vendéglátó egységekben, a pénzintézetekben észlelhetően vagy rejtetten kamerák, videó megfigyelő rendszerek, zártláncú TV berendezések, fényképezőgépek (a továbbiakban együttesen: képfelvevő, -rögzítő berendezések) működnek, vagy ilyen berendezéseket terveznek felszerelni. Gazdasági társaságok ugyancsak érdeklődtek az iránt, hogy a képfelvevő, -rögzítő berendezések felszerelése, működtetése során milyen adatvédelmi követelményeket kell figyelembe venniük.

A beadványokban megfogalmazottakra az adatvédelmi törvény vonatkozó előírásai alapján, és a hasonló ügyekben korábban kialakított álláspontom felhasználásával válaszoltam; a konzultációs jellegű kérdésekre – a törvény vonatkozó pontjaira való hivatkozással – általános jellegű tájékoztatást adtam; néhány beadvány nyomán pedig helyszíni vizsgálat keretében ismertem meg a képfelvevő berendezések működtetésének körülményeit, technikai feltételeit.

A beadványok, jelzések arra utalnak, hogy a képfelvevő, -rögzítő berendezések mind szélesebb körű elterjedése közvetlenül veszélyezteti a polgárok személyes adatainak védelméhez fűződő jogát, ezért indokolt – a vizsgálatok tapasztalataira és a korábbi állásfoglalásokra is figyelemmel – az ilyen berendezések jogszerű működtetésének körülményeit, feltételeit, valamint az üzemeltetők és az érintettek jogait és kötelességeit adatvédelmi biztosi ajánlásban összegezni.  

A képfelvevő, -rögzítő berendezések működtetésével összefüggő több kérdésben már korábban – az éves parlamenti beszámolóimban részletesen ismertetett módon – állást foglaltam.

A Magyar Igazság és Élet Pártja 1995. október 22-i rendezvényén – a rendőrség biztosítási tevékenységével összefüggésben – videokamerákkal készített felvételek megsemmisítését kezdeményeztem, és felhívtam a rendőrség vezetőinek figyelmét, hogy “a jövőben a hasonló rendezvények rendőri biztosítása során készített rendőrségi felvételeket a lehető legrövidebb időn belül meg kell semmisíteni, ha bebizonyosodik, hogy nem tartalmaznak jogsértő cselekményre vonatkozó információt, és így hatósági vagy egyéb eljárásban nem kerülnek felhasználásra.”(118/A/1995)

A rendőrség által közterületen – közbiztonsági célból – működtetett, megfigyelő feladatot ellátó videókamera-rendszerekkel kapcsolatban egyebek mellett arra hívtam fel a figyelmet, hogy a kamerák az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhető módon helyezhetők el, a  “felszerelt kamerák elhelyezéséről, működtetéséről tájékoztatni kell a lakosságot. A kamerák által közvetített képet rögzíteni csak olyan eseménnyel összefüggésben szabad, amelyre törvény felhatalmazást ad. Nem jelenti a személyes adatok védelmének sérelmét, ha a cselekmény előkészületének, illetőleg elkövetésének bizonyítására olyan technikai megoldást alkalmaznak, mely lehetővé teszi a felvétel elindítását megelőző ésszerűen rövid időtartam eseményeinek rögzítését. Az ezt biztosító - ismétlődően vagy folyamatosan - automatikusan törölt felvétel készítése ebben az esetben nem minősül adatrögzítésnek.” (41/A/1996) Az ajánlásomra is figyelemmel a rendőrségi törvény vonatkozó szabályai – 1999. szeptember elsejétől – módosultak.

A munkahelyi, vagyonvédelmi célú “kamerázások” kapcsán a véleményem az volt, hogy “a videokamera-rendszer személyes adatok felvételét és tárolását is jelentheti, a kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájékoztatni a dolgozókat. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból. […] Az, hogy a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik, nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel.” (461/A/1998), illetve, hogy “a kamerák használatánál a célhoz kötöttség elvének kell érvényesülnie, miszerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. […] Ha a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése, akkor a kamerák elhelyezkedésének is ezt a célt kell szolgálnia. Minden más cél érdekében – például a munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése – a kamerázás csak a dolgozók hozzájárulásával valósítható meg. […] Az érintettnek joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is.”(388/K/1999)

Beadványokra, illetve telefonos vagy írásos konzultációs kérdésekre adott válaszok során egyéb kérdésekben is született már állásfoglalás. Így például személyiségi jogot, illetve az adatvédelmi elveket sértőnek találtam azokat az elképzeléseket, illetve gyakorlatokat, amelyek arra utaltak, hogy:

-          egy bevásárlóközpont toalettjeinek előterében, illetve egy munkahely öltözőiben kívántak videokamerákat elhelyezni;

-          egyesek a házukra szerelt kamerával figyelték a szomszédjuk kertjét, házát, illetve az utcán elhaladókat;

-          az ügyfelek tudta és hozzájárulása nélkül készítenek fényképfelvételeket a pénzkiadó automaták;

-          egy bolti lopássorozat felderítésére felkért magánnyomozó rejtett kamerákat kívánt felszerelni.

Az írásos beadványok, a szóbeli panaszok arra utaltak, illetve a vizsgálatok azt tárták fel, hogy a képfelvevő, -rögzítő berendezések különféle – az érintettek által ismert, vagy feltételezett – céllal működnek. Így vannak olyan berendezések, rendszerek, amelyek az üzemeltetők szándéka szerint:

-          a személy- és vagyonvédelmet (például létesítmények külső és/vagy belső védelmét, őrzését);

-          a bűnmegelőzést, a bűnüldözést, a közbiztonság fenntartását (például rendezvények biztosítását);

-          egyes munkafolyamatok, eljárási cselekmények ellenőrzését, dokumentálását (például a közlekedési forgalom, vagy tárgyalások, ülések figyelemmel kisérését);

-          a munka- és balesetvédelmet (például a mozgólépcső forgalmának figyelését);

-          a munkafegyelem, a munkaintenzitás ellenőrzését (például egy intézménybe történő ki- és        beléptetés, a munkaközi szünet betartásának ellenőrzését) szolgálják.

A képfelvevő, -rögzítő berendezéseket az eltérő célokhoz igazítva különböző módon, technikai megoldással működtetik:

– Vannak olyanok, amelyeket a rendőrök, a személy- és vagyonőrök, a munkairányítók,   illetve mások – megfigyelő jellegű – feladataik ellátásához úgy használják, hogy az egy, vagy több kamera által közvetített felvételeket (azok rögzítése nélkül) közvetlenül a monitoro(ko)n keresztül kísérik figyelemmel.

– Más rendszerek a képfelvevő(k) által közvetített képeket videó-magnetofonon, vagy digitalizált kép formájában számítógépen – néhány  órától akár több hónapig terjedő ideig is – tárolják általában úgy, hogy a közvetített képeket közvetlenül is figyelemmel kísérik azzal megbízott személyek.

– Léteznek olyan rendszerek, amelyek csak arra képesek, hogy a megfigyelt területen zajló eseményekről, azok jellegéről adjanak tájékoztatást, áttekintő jellegű képet, és amelyeken a megjelenő személyek nem azonosíthatók.

– A képfelvevő, -rögzítő berendezések mind nagyobb hányada alkalmas ma már arra, hogy – távirányítással vezérelt forgó, és ráközelítésre is képes kamerák révén – az általuk megfigyelt területen megjelenő személyekről azonosításra alkalmas felvételeket, illetve fényképeket készítsenek.

A hatályos magyar jogban a képfelvevő, -rögzítő berendezések – közterületen, vagy nyilvános helyen történő – működtetéséről, illetve kép-, filmfelvétel, fénykép, vagy képmás készítéséről, felhasználásáról kevés szabály rendelkezik; néhány törvény általában, míg mások egy-egy szervezet tevékenységéhez kapcsolódva határoznak meg előírásokat.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény úgy rendelkezik, hogy:

“80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.

(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.

(3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.”

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) – személyazonosításhoz, a titkos információgyűjtéshez, valamint egyes büntetőeljárási cselekményekhez kapcsolódó eseteken túl – az alábbiak szerint teszi lehetővé képfelvevő működtetését, képfelvétel (fénykép) készítését, felhasználását:

“42. § (1) A Rendőrség a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A Rendőrség közterületen, közbiztonsági célból képfelvevőt helyezhet el olyan módon, hogy annak jelenléte az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhető legyen. A felszerelt képfelvevő elhelyezéséről, működtetéséről tájékoztatni kell a lakosságot. A Rendőrség által készített kép- és hangfelvételek, illetőleg az abban szereplő személyes adatok csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint körözött személy azonosítása céljából használhatók fel.

(2) Ha az esemény helyszínén kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indult, továbbá, ha az abban levő adatok nem képeznek maradandó értéket, a kép- és hangfelvételt legkésőbb az esemény időpontjától számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.”

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény is lehetőséget biztosít képfelvétel készítésére:

“7. § (1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében rendszeres, illetőleg folyamatos hatósági ellenőrzést végez illetékességi területén.

(2) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.

(3) Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.”

A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 16. § c) pontja azt írja elő, hogy a magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében:

“kép- és hangfelvételt a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvénynek a személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel;”

A sportról szóló – az Országgyűlés által most elfogadott – törvény alapján a sportrendezvény szervezőinek kötelessége lesz, hogy – a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében – a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény ideje alatt annak helyszínét kamerával megfigyelje, és a kamerával vagy más úton rögzített felvételeket – szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatásának megkönnyítése céljából – harminc napig tárolja. A törvény előírja, hogy a kamerával való megfigyelésről és rögzítésről a nézőt a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben és a belépőjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell.

Szektorális törvényi előírás hiányában a képfelvevő, -rögzítő berendezések működtetésének, illetve a kép-, és filmfelvételek, fényképek, képmások felhasználásának jogszerűségét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) alapján lehet megítélni. E törvény előírásai alapján lehet elbírálni a magánterületen (például az egyes munkahelyeken, a lakókörnyezetben) felszerelt hasonló berendezések működtetésének jogszerűségét is.

Az Avtv. az adott kérdésekben pontos eligazításokat nyújt. A törvény értelmező rendelkezései szerint (2. §):

"1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható; …

4. a) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése."

A törvényi meghatározások alapján egyértelmű, hogy a képfelvevő, -rögzítő berendezések által felvett és tárolt felvételek – amennyiben azon a személyek felismerhetők, azonosíthatók – személyes adatokat tartalmaznak, ezért az ilyen berendezések működtetése adatkezelésnek minősül.

Az Avtv. arról is rendelkezik, hogy:

“3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.”

Az Avtv.-re is figyelemmel külön kell választani a csak megfigyelési céllal, a képek rögzítése nélkül működő berendezéseket, rendszereket, valamint a felvételek rögzítését, és megőrzését (dokumentálását) is biztosító megoldásokat.

1. A rögzítést nem végző berendezések elhelyezése, és a közvetített kép közvetlen megfigyelése hasonlít a megfigyelést végző személy (például a rendőr, a biztonsági őr, a munkahelyi vezető, stb.) helyszíni jelenlétéhez, bár bizonyos fokig el is tér attól. A technika segítségével (például a ráközelítéssel) ugyanis valamelyest szélesebb körű megfigyelésre van lehetőség, mint a személyes jelenlétkor, így a közvetített képek megfigyelése részletesebb ellenőrzést tesz lehetővé. Miután a személyes jelenlétet helyettesítő technikai megfigyelés, azaz a képek megismerése az Avtv. szerint nem minősül adatkezelésnek, (és amennyiben az ilyen, technikai úton támogatott megfigyelésre nem titokban kerül sor) személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolhatók. Ilyen esetekben is biztosítani kell, hogy a képfelvevők valóban ne titkos megfigyelési eszközként, hanem az ellenőrzésre jogosult jelenlétének helyettesítőjeként szolgáljanak, így minden esetben jól látható módon kell elhelyezni azokat, és egyéb úton is fel kell hívni a polgárok figyelmét jelenlétükre.

2. A felvételek rögzítése az előbbiekhez képest adatvédelmi problémákat vet fel, hiszen a megfigyelt eseményeket, és ezzel egyes személyek adott helyen való jelenlétét, magatartását, tevékenységét – azonosítható, és későbbiekben visszakereshető módon – rögzítik, tárolják. Személyes adatokat is tartalmazó felvételek rögzítése és meghatározott ideig történő tárolása azonban csak az Avtv.-ben szabályozott esetekben és módon jogszerű. 

3. Az előző két módszert ötvözi az Rtv. fent idézett szabályozása alapján a közterületen, közbiztonsági célból elhelyezett képfelvevők működtetése. Az 1996-os ajánlásomban jogszerűnek azt a megoldást találtam, amelynek lényege, hogy a közterületeken – az állampolgárok tudtával, és általuk észlelhető módon – működtetett képfelvevő berendezések képeit a rendőrök folyamatosan figyelik, és a felvételeket csak akkor rögzítik, ha rendőri intézkedés, vagy arra okot adó esemény történik a megfigyelt területen.

4. Létezik továbbá olyan (törvényi felhatalmazást, vagy az érintettek hozzájárulását igénylő) megoldás is, amikor a képfelvevők által közvetített képeket – közvetlen megfigyelés nélkül – ugyan rögzítik, de a felvételek megtekintésére, felhasználására csak abban az esetben kerül sor, ha a megfigyelés célját érintő esemény (például egy bűncselekmény) történik.

A képfelvevő, -rögzítő berendezések telepítése, működtetése során figyelemmel kell lenni az Avtv. alábbi előírására is:

“4. § A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik.”

Az üzleti, vagy a biztonsági érdekek igen erősek lehetnek, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezen érdekek érvényesítése a képfelvevő, -rögzítő berendezések használata során egy alkotmány által biztosított emberi jog sérelmével valósul meg. Az érintettek személyes adatainak védelméhez való jogát sértő felvétel készítését ezért – törvényi felhatalmazás hiányában – ilyen érdekek nem tehetnek indokolttá. 

Az Avtv. előírásaira figyelemmel a képfelvevő, -rögzítő berendezések telepítése és működtetése során különbséget kell tenni:

-          a közterület (a közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat);

-          a nyilvános magánterület (a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos, illetve használó által megnyitott és kijelölt része, illetve azon magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat), valamint

-          a magánterület között.

Ha külön törvényi felhatalmazás nem rendelkezik a képfelvétellel megvalósuló adatkezelésről, az adatvédelmi követelményeknek csak azok a képfelvevő, -rögzítő berendezések felelnek meg, amelyeket úgy működtetnek, hogy:

-          az érintetteket (például látogatókat, ügyfeleket, vendégeket, dolgozókat, az adott területen megjelenő más személyeket) tájékoztatják a képfelvevő rendszer működéséről, és – nyilvános magánterületen, illetve magánterületen – külön felhívják arra a figyelmet, ha a berendezés(meghatározott célból és esetekben) rögzíti  a képeket, továbbá az adatkezelő arról is tájékoztatást ad, hogy a rögzítésre mikor kerül sor, az milyen célt szolgál, és a felvételeket hol és meddig őrzik;

-          az érintett személyek a képfelvétel rögzítéséhez nyilatkozattal (írásban vagy szóban), vagy ráutaló magatartással (például a kamerával megfigyelt területen való megjelenéssel) hozzájárulhatnak;

-          képfelvétel rögzítése esetében az érintett személyek gyakorolhatják az adatkezeléssel összefüggésben őket megillető jogaikat: tájékozódhatnak adataik kezeléséről, és – a korábbi hozzájárulásukra tekintett nélkül – azokat bármikor töröltethessék;

-          a felvételt készítő és az érintett személy azonos információs helyzetét biztosítják, azaz jogvita esetén a felvételt az érintett személy is felhasználhatja.

A megfigyelésre, adatgyűjtésre irányuló képfelvevő, rögzítő berendezéseket üzemeltető személyek, és szervezetek vezetőinek figyelmét felhívom arra, hogy:

•          a személyiségi jogok sérelmét jelenti, ha – törvényi felhatalmazás nélkül – rejtetten működtetnek ilyen berendezéseket;
•          törvény eltérő rendelkezésének, illetve az érintettek hozzájárulásának hiányában közterületen, közintézményben (hivatali időben), nyilvános magánterületen (a hivatalos nyitva tartás ideje alatt) csak megfigyelést végző képfelvevő, illetve személyazonosításra alkalmatlan képeket rögzítő berendezések üzemeltethetők; a megfigyelés tényéről és módjáról tájékoztatni kell az érintetteket;
•          nyilvános magánterületen, illetve magánterületen csak abban az esetben rögzíthetők a berendezések által közvetített, személyazonosításra alkalmas képek, ha – a rögzítés céljának, módjának, a felvételek tárolási idejének és helyének, valamint az adatkezelő szervezet ismeretében – az érintettek egyértelműen hozzájárultak, illetve hozzájárulhatnak személyes adataik kezeléséhez;
•          amennyiben – törvényi felhatalmazás hiányában – olyan közterületen, vagy nyilvános magánterületen történik képrögzítéses megfigyelés, amelyet a személyes adataik kezeléséhez hozzájárulni nem szándékozók is kénytelenek felkeresni, vagy ott megjelenni, akkor lehetővé kell tenni, hogy az érintettek kérésére a rájuk vonatkozó felvételeket soron kívül töröljék;
•          magánterületen – elsősorban biztonsági, vagyonvédelmi célból – a felvételek rögzíthetők, ha ott a felvétel készítésének idején a kamerát üzemeltető személyen, vagy megbízottjain kívül más jogszerűen nem tartózkodhat;
•          a rögzített képek tárolási idejét (a törlési határidőt) úgy kell megválasztani, hogy a felvételek megőrzésére csak addig kerüljön sor, ameddig arra a – berendezést működtető szervezet által – meghatározott cél megvalósulásához feltétlenül szükség van; az érintettek jogainak érvényesítése érdekében – kifejezett kérésükre – az adatkezelés eredeti céljához szükségesnél hosszabb törlési határidő is megállapítható; 
•          az érintettek jogainak érvényesítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy – a korábbi hozzájárulására tekintett nélkül – bárki kérhesse a személyével összefüggő felvételek törlését;
•          a felvételek felhasználására (ideértve a más szervek, vagy személyek részére történő továbbítást, nyilvánosságra hozatalt) csak törvényben meghatározott esetekben, vagy az érintettek hozzájárulása esetén van lehetőség;
•          a felvételeket készítő rendszerek üzemeltetését (mint adatkezelést) az Avtv. 28. §-a alapján be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. A munkaviszonyban, ügyfélkapcsolatban állók képi úton rögzített személyes adatainak kezelését – mivel azok túlterjednek az adott jogviszonnyal összefüggésben törvényesen kezelhető adatok körén, illetőleg a berendezéseket általában nem a munkáltatók, a szolgáltatók kezelik – ugyancsak be kell jelenteni.  

                                                                                                                                    Dr. Majtényi László